 |
| Forrás |
Jöjjenek a vicces egypercesek, ismét! :)
... On Saiból bonsai, vagy bonsaiból On Sai?...
Ezt a Calderon olvasásakor már meséltem, a múltkor mégsem jutott eszembe. Zember reakciója On Sai nevére ez volt: "Mi? Bonsai?!" Mellesleg nem lőtt nagyon mellé, mert, mint ebből az interjúból is kiderül, a bonsai elírásából ered a szerző művészneve.
... a grafitceruza túlórázik - csikesz vs. cikesz...
Biztosan meg tudnak erősíteni néhányan, akiknek korai Harry Potter példányuk van, hogy az első részben még arany csikeszként szerepelt a később cikesszé átlényegülő fontos kviddics-kellék. A második kötetben már nekem is cikesz van, de annyira idegesített, hogy előtte megszoktam a cs betűt, hogy nálam bizony tele van firkálva a könyv, mindenhol odabiggyesztve egy grafitceruzás s betű a cés az i közé. :)
... a rejtélyes rövidítés ...
Gyerekkoromban sokszor lapozgattam a Gyermek születik című, gyerek számára azért igen ijesztő könyvet, és nem ismertem a rövidítést: ún. vagyis úgynevezett. Nem tudnám már megmondani pontosan hogy volt a szöveg, de hogy én mennyire ferdén néztem az "ún. vizsgálat"-ra a könyvben, és hogy évekig azt hittem az valamelyik számomra ismeretlen része a becses női nemi szervrendszernek, az biztos. :D :D
Ez a mindenki más számára ismeretlen "mondás" házi használatú szállóige, káromkodás helyett. Anyukám találta ki, amikor sok Barbara Woodot olvasott, és abban voltak a kikuyuk, ami úgy látszik nagyon megtetszhetett neki.
...amikor Lőrincz L. László voltam farsangon...
Need I say more?Amúgy nem olvastam a bácsitól. :) És élveztem a vékony nyakkendős, mellényes megjelenést. :D
... egy nem annyira kedvelt könyvről ...
Az Egri csillagok nekem kínszenvedés volt, javarészt, és a barátnőmmel közösen utáltuk, mert jólesett. Így történt, hogy egyezményes jelleggel mindketten ajtótámasznak használtuk a kötelezőt, miután végre végigrágtuk.
Nagyrabecsülésem jele a mű felé, hogy így summáztam a saját kis "olvasónaplómban" az Egri csillagok lényegét: "Lő a török, lő a magyar, a kőművesek meg falaznak." A szüleim betegre nevették magukat ezen. :D
... amikor cseles próbáltam lenni...
Néhány éve kezdtem gyűjteni és olvasni Jodi Picoult könyveit, és az egyik kedvenc könyvesboltomban találtam is egy Nineteen Minutest (akkor még nem rendelgettem külföldről), de nem vettem meg, mert be volt hajolva az egyik sarka, gyűrődött volt. Úgy döntöttem, cseles leszek, és ajándékba kérem a szüleimtől valamelyik ünnepre, arra apellálva, hogy akkor hibátlan példányom lesz. Hát nem jött be. Bementek ugyanoda, megvették ugyanazt a gyűröttet, de legalább még kedvezményt is kiköveteltek rá az állapota miatt. :D Ez a kis szépséghibás példány feltétlen az enyém akart lenni!
... amikor titkos meglepetés vár a fedlap alatt...
Ez egy kedves emlék, Zakkanton keresztül kaptam meg ugyanis A fekete zongora recipéldányomat, és mivel ő meg összefutott Baráth Katával, meglepetésként dedikáltatta nekem a regényt! :)
... amikor félrehallásból lesz röhögőgörcs ...Ez a legfrissebb: nemrég beugrottunk a Zember 94 éves nagymamájához. Nálam volt a Kolibri című könyv, a kezemben, mert a kocsiban hazafelé már olvasni akartam. Látni jól lát a mama, de hallani alig hall. A könyvek érdeklik, mindent elolvas, ami betű. Meg is kérdezte, mit tanulok abból a könyvből. Mondtam neki, hogy nem tanulnivaló, csak olvasom.
- Miről szól? Mi van benne?
- Krimi! (ordítva)
Erre ő, elhűlve:
- RIBIK?!
grin emoticongrin emoticongrin emoticongrin emoticon
Sikerült aztán bekiabálni a fülébe, hogy nem ribik, krimi, de akkora kacagás lett az egészből...
grin emoticonHa eszetekbe jutott néhány anekdota, ne habozzatok megosztani posztban, vagy kommentben! :)
