Mégis mikor olvasunk ennyit?

A Témázunk ehavi választottja A kérdés, amit minden könyvmoly/könyvesblogger megkap: mikor olvasunk el ilyen sok könyvet? című téma lett. 

És valóban, szinte kizárt dolog, hogy valakinek, akiről köztudott, hogy sokat olvas, könyvvel látják, nagy könyvtára van otthon, szeret az olvasmányairól beszélni, netán még könyvesblogot is vezet, neki ne szegezzék a kérdést: hogy van erre időd? Általában hüledező tekintetek, rosszabb esetben lesajnáló pillantások is társulhatnak ehhez a kérdéshez, és aki felteszi, általában állítja: neki erre nincs ideje. Nekünk hogy van? 

Pedig nincs emögött olyan nagy, misztikus titok. A legegyszerűbb magyarázat szerintem az, hogy az olvasás nem csak hobbi, hanem szenvedély. Ilyen módon pedig egyszerűen része kell hogy legyen a hétköznapoknak, különben érezni kezdjük a hiányát. Nekem 2-3 nap is elég, amikor esetleg bokros teendők, vagy fáradtság miatt nem jut időm picit olvasni, hogy elkezdjen nagyon hiányozni a könyvekkel töltött idő. Ugyanígy a bloggal is, ami a könyvekhez kapcsolódik, és fontos része az életemnek. Közhelyes ugyan, de amire akarsz, arra tényleg szakítasz időt, valahogy. 

A praktikus oldalát nézve a kérdésnek, hogy mégis mikor, és hol, és hogy sikerül az időt úgy kitágítani, hogy ennyit olvassunk..., nos, a magam részéről bárhol és bármikor tudok olvasni, és mindig van nálam könyv - a várakozás perceit szeretem olvasással kitölteni. Olvastam már a postán, sorban állás közben, vagy az autószerelőnél dekkolva. Mivel rabja vagyok a hangoskönyveknek is már jó ideje, ez további időhiányos problémákat küszöböl ki, hiszen hangoskönyvvel akkor is tudok "haladni", ha éppen mást csinálok a kezemmel és a szememmel. A házimunka elég utálatos dolog szerintem, és amellett, hogy sosincs "kész", vagy sosincs vége, még unalmas is, nem kell hozzá gondolkodni, csak csinálni kell. Teljességgel elvesztegetett idő, ha közben nem hallgathatok valami értelmeset. Néha podcastot is, de legtöbbször könyvet. Zenét nem tudok hallgatni, az is elkezd untatni, nem szeretem, nem pörget fel. Az auditivitásom az első években rengeteget fejlődött, így nincs problémám az odafigyeléssel. Jöhet mosogatás, ruhahajtogatás, pakolás, porszívózás, vagy zöldségszeletelés, nekem be lesz dugva a fülem, és jaj annak, aki miatt pause-t kell nyomnom ilyenkor. :D Utazás közben is szeretem az audiót - akár ha én vezetek, akár ha csak utas vagyok.
De hallgattam már audiobookot jól ismert koreográfiájú edzéshez is, mert már untam a zenéjét-szövegét. :D 

Este általában olvasással zárul a nap, kivéve, ha tényleg leragad a szemem. Persze ilyenkor is jól jöhet a hangoskönyv, ami kiváló altató. Szerencsére be lehet állítani azt is, hogy kikapcsoljon magától a lejátszás X perc múlva. :) 

A különféle év végi statisztikák alapján kb 50-60 ra jön ki a naponta elolvasott oldalak száma - ez az átlag, szóval vannak benne nullák, meg vannak benne 150 oldalas napok is, pl a nyugis hétvégi olvasásokkor, amikor fél napot is el lehet tölteni a kényelmes kanapén, vagy a fotelben egy kupacka érdekes könyvvel. Szerintem nem rossz módszer, ha több könyvet forgatunk egyszerre, nekem sokat segít, hogy ne "ragadjak bele" egy olvasmányba, ami esetleg annyira nem csúszik. Olyankor haladhatok a másikakkal, és később visszatérek az előzőhöz is. Plusz a formátumok miatt is jobb, hogy többel zsonglőrködök: audio, e, papír, és hát angol és magyar is jobban esik néha felváltva. :) Van, akinek viszont sokkal jobb, hatékonyabb, ha csak egy könyvre koncentrál egyszerre. Nekem is mindig van azért egy "fő" olvasmányom az aktuális 2-4 könyv között. Sokszor hetekig elidőzök egy könyvvel, de közben valószínűleg befejezek néhány másikat. 

Összességében egyébként furcsán hangzik bár, de lassan olvasok. Mi lenne, ha jobb lenne a tempóm? Wow! :D... A férjem rendszerint lehagy az időegység alatt elolvasott oldalak számával, ha együtt olvasunk. Sokszor elkalandozom, és többször előfordul, hogy újraolvasom ugyanazt a bekezdést. A legjobb, amikor tényleg magával tud sodorni a könyv, és csak úgy siklik a szemem a sorok felett. Az ilyen belemerülős, beleveszős olvasások azonban ritkán jönnek össze - a gyerekkorunkból lehetnek ismerősek, de akkor végtelenebbnek tűnt az idő is. 

Próbálom mindig úgy beosztani az időmet, hogy legyen idő olvasni, de ez nem jelenti azt, hogy ez mindenek felett állna. Szeretek kimozdulni, meg programokon részt venni, csinálni valamit - ha csak ülnék és olvasnék minden du/este/hétvégén, akkor be lennék fordulva, szóval természetesen van életem is. :D Akik elcsodálkoznak az évi sok, és még több elolvasott könyvön, rendszerint levonják a konklúziót, hogy biztos nincs... Az olvasás, bár magányos tevékenység, nem elszigetelő... Tágítja a perspektívát, nyitottabbá teszi a gondolkodást. Arról nem is beszélve, hogy azért hány és hány könyves esemény van - az olvasás bőven túlnyúlik a kanapén. Ott vannak a könyvvásárok, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, dedikálások, irodalmi estek, könyves menük, és az ezekhez fűződő könyves-blogos barátságok is. ♥ Igazán pezsgő életet élünk szerintem, amellett, hogy az olvasás mint hobbi egy csendben ücsörgő tevékenység. :) Nem mellesleg pedig ez is csak egy szelet - jó nagy szelet ugyan, de csak egy szelet -  az életből, az érdeklődési körből, kedvelt tevékenységekből. :) 

Sokszor előkerül a mikor van ennyi időd olvasni kérdésre, hogy akkor, amikor te a facebookot görgeted, és távol álljon tőlem, hogy a technikai dolgok ellen, az okostelefon és a közösségi média ellen szóljak - merthogy én is használom és én is görgetem természetesen, de ez valóban egy jól kihasználható idősáv. Nem mindegy, hogy ez mennyi időnket teszi ki/veszi el. Biztos, hogy aki azt állítja nincs ideje rá, hogy olvasson, és megnézné mennyi a görgetéssel töltött idő hetente, rájönne, hogy ez milyen sok is. Behelyettesíthető a tv-nézésre is persze, vagy egyéb dolgokra, amiket én nem csinálok, de mások előszeretettel választják a könyvek helyett: rejtvényfejtés, újságolvasás, magazinok lapozgatása... Én egy ideje leakadtam a tv-ről, és csak Netflixet, sorozatokat, filmeket nézek, és ettől is még több időm lett.

Fontos szempont persze az időmenedzsmentben sok egyéb dolog is, mint a család, gyerekek, a munkabeosztás, ingázás mennyisége stb. Ezekben óriási különbségek lehetnek, egyéni, hogy hogy lehet beleilleszteni az olvasást. Az elfoglaltság időszakosan is változik; év végi munkahajrákban pl. nyilván kevesebb idő jut olvasni - de a szemlélet itt is más nálunk, mint azoknál, akik nem szoktak olvasni, vagy ritkán olvasnak. Mi rögtön azt fogjuk érezni, mondani, hogy kevesebb idő jut rá, nem azt, hogy nem jut rá - még akkor is, ha sűrűsödnek a tennivalók, elvégzendő feladatok, határidők. 

Nekem óriási űr keletkezne az életemben, ha egyszer csak úgy döntenék, hogy nem olvasok... Lehet könyvek nélkül is élni, de én nem akarok, el sem tudom képzelni... Mindenféle időbeosztásomba bele fog férni valahogy az olvasás a későbbiekben is, úgy hiszem. :)